Megláttam. Ott állt azokkal a hatalmas, földig érő szempillákkal, amint az égre nézett, és átkozta az embereket. Ő volt a legnagyobb vogonkirálynő, akiben aztán végképp nem volt semmi kegyelem, de még saját fajtársai iránt sem, hiszen pókokhoz hasonlóan felzabálja a hímeket. Viszont a szépségápolás, az nagyon bejött neki, miután hajójával leszállt a földre - egésuen pontosan folyton a szépségszalonokat járja, egészen konkrétan ez kell neki, mert egy ilyen táblán akadt el a szeme: szépségszalon Budapest XI - bár nem igazán van fogalma arról, mi az a kerület, mivel úgy egyáltalában vogon léptékkel nézve minden egészen másképp fest, különben is, itt minden nevetségesen kicsi, még egy szépségszalonba is alig fér be egy ilyen meglett vogon szépség, már a bejárati ajtón fennakad, ráadásul, mivel vogon székek még nincsenek, de már készülnek a rabszolgák szorgos keze által.

Nekünk viszont van miért aggódnunk... ugyanis ők mindenhova bemennek, vannak kifejezetten fosztogató típusú mogol-vogonok, nekik a kezük is valami fura, csontosodott, karomszerű izében végződnek, ráadásul kitűnően illeszkedik ujjuk a zárak feltöréséhez, mondhatni kulcssá tudják alakítani a kisujjuk hegyét, így hát biztonsági bejárati ajtó legyen a talpán, amelyik zárva marad őrémsége előtt!